Belépés

0 tétel

» Részletes keresés a boltokban
Help!
Hírlevelet kérek!
Ajánlatot kérek!
Képeslapot küldök!
Hírek
Webshop
Időjárás
Időjárás előrejelzés
2014-06-17

* CAFETERIA = béremelés!

Van megoldás béremelés helyett
 
A kisebb cégek jelentős részénél nem könnyű kigazdálkodni a béremelést, pedig a dolgozók szempontjából fontos lenne. Költségkímélő lehetőség a cafeteriakeret emelése. Egy jó konstrukció alkalmas a kulcsemberek megtartására és jutalmazásra is. 
 
Az elmúlt időszakban felértékelődött a béren kívüli juttatások szerepe a munkáltatóknál, ebben főszerepet játszik, hogy a kérdéses juttatások kedvezményes adózás mellett adhatóak a munkavállalóknak. Lényegében a béremelésre vagy annak kiegészítésére is remekül alkalmasak – hívja fel a figyelmet Biczi Orsolya, a Budapest Prime ügyvezető igazgatója.
 
Bár a munkavállalók alapvetően abban érdekeltek, hogy a bért bérben kapják meg, de abban is érdekeltek, hogy ezen felül legyen cafeteria. A gyakorlatban azonban időnként (részben) béremelés helyett kapnak cafeteriát, amivel persze jól járhatnak (attól függően eltérő mértékben, hogy a cafeteria terheit teljes egészében, részben vagy egyáltalán nem vállalja át a munkáltató), mert nettóban többet kaphatnak. Ez a pillanatnyi előny. Azonban mivel a cafeteria bármikor megszüntethető, és nem számít sem a szabadság vagy betegállomány számításakor, a munkavállaló nem jár jól, ha béremelés helyett és nem felett kap cafeteriát. A szakszervezetek is alapvetően azért lobbiznak, hogy a bért bérben kapják meg a dolgozók, de a béralkuk során nem ritka, hogy elfogadott a cafeteriában kapott emelés.
 
A béren kívüli juttatások népszerűsége a munkáltatók körében érthető, hiszen jelentős kedvezményt biztosítanak: adóelőnyük a bérhez képest – a Nemzetgazdasági Minisztérium tavalyi tájékoztatása szerint  – több mint 100 milliárd forintos nagyságrendű, és a munkáltatók közel 300 milliárd forint értékben biztosították ezt a dolgozók számára. Évek óta először idén növekedésre lehet számítani a cafeteriajuttatások nettó mértékében. A béren kívüli juttatások javuló népszerűsége mögött leginkább az Erzsébet-utalványok alkalmazásának nagymértékű emelkedése áll.
 
A béren kívüli juttatásokat 16 százalékos személyi jövedelemadó (szja), illetve egészségügyi hozzájárulás (eho) terheli. Az utóbbi kötelezettség mértéke 2014-től maradt a 2013-ban bevezetett 14 százalék. Az egyes meghatározott juttatásokat is 16 százalék személyi jövedelemadó és 27 százalék egészségügyi hozzájárulás terheli. A kifizetőt terhelő adó alapja mindkét típusú juttatás esetén változatlanul a juttatás értékének 1,19-szerese.
 
A cafeteriaszabályokról itt olvashat részletesebben.
 
Az adómentes juttatások idei slágere a lakáshitelhez nyújtható munkáltatói támogatás (aminek szabályait itt találja részletesen), de akár a bölcsőde is lehet adómentes juttatás. A felmérések szerint az Erzsébet-utalvány és a SZÉP Kártya a legnépszerűbb juttatás.
 
„A kedvező megoldások közé tartoznak a munkavállalókra a cég által köthető biztosítások. Az egész életre szóló, a szakmai berkekben whole life biztosításként ismert konstrukciók rendszeres díjfizetés esetén élveznek adómentességet, a kockázati életbiztosításoknál pedig a mindenkori minimálbér 30 százaléka a kedvezmény határa.  Ezekkel a konstrukciókkal tehát a cégek kedvező feltételekkel bővíthetik vagy módosíthatják a juttatási csomagokat” – mutat rá Biczi Orsolya. Hozzátette: a másik oldalról pedig nagyon lényeges tényező, hogy a biztosítással jelentősen növelhető az adott dolgozó elkötelezettsége a cég iránt.
 
Az életbiztosítások nem csak egy-egy dolgozó juttatási csomagjának bővítésére alkalmasak, hanem ezzel a cégvezetők is biztosíthatják a hozzátartozóik anyagi biztonságát, több cégtulajdonos esetén az egyikük tulajdonrészének kiváltására, megvásárlására is fedezetet nyújthat ez a konstrukció Így például a több tulajdonos kezében lévő kis- és középvállalkozás számára is vonzó lehet a megoldás. A konstrukciónak más oldalról is van hozadéka: számos nemzetközi kutatás igazolja, hogy az elégedett dolgozóknak köszönhetően az adott cég partnerei, ügyfelei is elégedettebbek lesznek, ami a cég fejlődése szempontjából kulcskérdés.
 
A vállalati életbiztosítás egy középkorú munkavállaló esetében átlagosan havi 10 ezer forintból 20 milliós védelmet jelentő életbiztosítást lehet kötni, vagyis az illető esetleges halála esetén ez 20 millió forintos kifizetést jelent. A konstrukció főszerepet játszhat abban, hogy a kockázati életbiztosítások piaca felélénküljön. Magyarországon a cégvezetői biztosításokat is magukban foglaló kockázati életbiztosítások mindössze 5 százalékkal részesednek az életbiztosítási díjbevételből, míg a nyugat-európai országokban jóval elterjedtebb, népszerűbb megoldás.
 
Jelentős piacról beszélünk, ha csak a Magyarországon nyilvántartott társas vállalakozások közel 600 ezres számát nézzük. Biczi Orsolya szerint, ha az érintett cégeknek csupán az 5-10 százaléka él ezzel a megoldással a jövőben, akkor az egy, havi 10 ezer forintos befizetésnél is már éves szinten jelentős piaci bővülésnek van tere.
   

 

Vissza
Új termékek

Továbbiak >>

Új szolgáltatások

Továbbiak >>

Új forgalmazók

Egyszerű lista >>

Részletes lista >>

Új gyártók

Egyszerű lista >>

Részletes lista >>

Új szolgáltatók

Egyszerű lista >>

Részletes lista >>

Új márkák
EWS

Továbbiak >>

Népszerű termékek

Továbbiak >>